A Csíksomlyói Kegytemplom és a Pilisszántói Boldogasszony Kápolna
közös pünkösdi miséje

A keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén, Csíksomlyón minden év pünkösdjén ünnepi szentmisét mutatnak be a Somlyó-hegy nyergében. A keresztaljak sora népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahová erdélyi testvéreink hálaimát mennek mondani Szűzanyánkhoz megmaradásukért.

Vágyaik ellenére, a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Csíksomlyóra, hogy erős hittel, együtt kérjük Szűzanya áldását erdélyi testvéreinkre és édes hazánkra. Ezért a Pilis-hegy sziklái között, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy időben - irántuk való tiszteletünket kifejezve - szintén misét tartunk.

Hasonlóan Somlyó-hegyhez, az itteni keresztaljak is a Pilis-hegy lábánál induló és a kápolnához vezető, őseink szellemét megidéző Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel.

Ezen a pünkösdi misén a Szentlélek kiáradása köt össze erdélyi testvéreinkkel, és árasztja el kegyelmével nemzetünket, hogy teljesíteni tudja küldetését a világban.

Hagyományaink szerint a mise bevezetéseként itt, a Pilis-hegy oldalában kihangosítjuk a Csíksomlyón elhangzó, Pilisszántónak szóló üzenetet. Így rövidül meg a 700 km-es távolság egy testvéri ölelés közelségére.

Így találkozik egymással a Kárpát-medence két szent hegye, a Hargita és a Pilis. Így sokszorozódik meg közös imáink által a két azonos lelki tartalmú, Makoveczhez kötődő, keresztényi zarándokhely nemzetegyesítő akaratának ereje, és így kérünk közösen védelmet Égi Édesanyánktól az erkölcstelen pénzvilág hazánkat érő támadásai ellen. Bár testünket Trianon tépte szét, de lelkünket Isten tartja még!

A nemzet egységét erősíti a misén velünk lévő hiteles Szent Korona másolat és a szántói Keresztes Kő is. Ez a mise nekünk Veronika kendője hazánk vérző arcán. Imáinkkal a keresztényi szeretet öleli át a Kárpát-medence népeit, szívünket pedig a csíksomlyói Babba Mária és a szántói Boldogasszony édesanyai szeretete önti el, amely megóvja Mária országát az erkölcsileg kiüresedett, szeretetlenségben élő, Istentől eltávolodott világ pusztító bajaitól.

Közös Pünkösdi mise Csíksomlyóval, 2014

Távol Magyarországtól, elzártan, számkivetetten, fent a hegyek közt, Székelyföldön egyszerű csángó magyar emberek élnek minden más népnél régebbi idők óta. Számkivetettségüknél és árvaságuknál fogva olykor élet-halál harcot kellett vívniuk magyarságukért sok-sok évszázadon át, még ma is. Ott, ahol ősidők óta élnek és mégis mindenki bántja őket emiatt! Hűségük és kitartásuk miatt bizony Ők magyarabbak egész Budapestnél. Trianon óta árvaságukban senki más nem hallgatta meg őket, csak a Csíksomlyói Szűzanya. Talán nem túlzás azt feltételezni, hogy Magyarország szívétől elhidegülve, ahol egyesek magyarkodásnak csúfolják a hazaszeretet jeleit, mára Székelyföld lett az anyaország.

2004. december. 5. Ez a dátum minden magát keresztény magyar embernek valló testvérünk számára megbocsáthatatlan, de talán helyrehozható szégyen! Azóta próbáljuk lemosni a ránk tapadt sarat kisebb nagyobb bocsánatkérő, engesztelő jótéteményekkel.

Gyimesfelsőlok és Pilisszántó testvéri kapcsolatával sebeket gyógyító, mély barátságok szövődtek. Segítettünk Berszán atyáéknak a magyarság megőrzésében, mi pedig tanuljuk Tőlük nemzetünket összetartó hitük gyakorlását.

Ezt a szép szolgálatot ápolja Pilisszántón a közös Pünkösdi mise Csíksomlyóval. Az idei a hetedik, amely évforduló most magához hívott még másokat is. Idén 550 éve koronázták meg Mátyás királyt. Dózsa György szabadságharca 500 éves. Ősi Himnuszunk, a „Boldogasszony anyánk” idén 300 éves. Mintha meghívott vendégei lennének a misének, hiszen az róluk is szólt. Az eseményre összejött a rokonság: Pilis lelke és Hargita szelleme egymást segítette Pünkösdkor.

Idén gazdagodott a Csillagösvény és a mise tartalma is. Elsőként Illéssy Mátyás atya megáldotta Pilis Lelkének harangját és otthonát, a haranglábat. A másfél milliós harangot ajándékba kapta a falu. A harangláb felépítésében komoly segítséget kaptunk Kuhajda Tibitől, a két Rucska Lászlótól, a Pilisi Parkerdőtől, Diószegi Tomitól, Sanditól és Grandácséktól. Mellettük sok-sok jó szándékú ember járult hozzá, hogy a harangláb kész legyen Pünkösdre. Természetesen, ahogy a Csillagösvény összes építményénél, most is mindenki keresztényi szeretetből jött dolgozni, nem pénzért. Mert a Jóisten jobban fizet. Hasznukat nem a bankban jegyzik, hanem odafent, és ott sokkal jobb a kamat! A harang életében most, szentelése pillanatában szólalt meg először. Szőnyi Tomika szólaltatta meg, ami számára nem csak dicsőség, de felelősség is.

A Pünkösdi mise előtt néhány percig hallgattuk a Csíksomlyóról érkező kihangosítást, melynek végén a Somlyó-hegyen összegyűlt hívők több százezres közössége előtt üdvözölték a pilisszántói Boldogasszony kápolna híveit. Mi itt, ezt hallva, meghatódva éreztük a közös szívdobogást Erdélyi testvéreinkkel. A Pünkösd Szentlelke kiáradt Pilis és Hargita hegyére!

Felber Gabriella operaénekes válaszként elénekelte a Székelyek imáját, majd kezdődött a mise. A mise keretén belül Pilisszentkereszt testvérfalujából, Kézdiszentkeresztről érkezett polgármester és tizenhat társa letette az állampolgársági esküt. Könnyfakasztó perceket élt meg ekkor a tanúként is jelenlévő hívők sokasága.

Az eskütétel méltó módon hitelesítette a mise célját, a nemzet egységét.

A mise részeként díszhelyen, az oltár előtt uralkodott a Szent Korona hiteles másolata. A kivételes alkalom tiszteletére a templomunk padlója alatt, üveglappal lezárt földalatti folyosóban kiállított híres Keresztes Követ is elhelyeztük a kápolnában, amelyet a Kő tisztelői az évnek csak ezen a napján és ezen a helyen láthatják testközelből.

A mise végén elhangzó Himnuszokban ott zúgott Pilis sziklái közt a mise résztvevőinek üzenete: Isten és Haza!

Híd, amely szellemi kapocs Pilisszántó és Csíksomlyó között

Egy népi kezdeményezésre indított terv megvalósításával sikerült méltó emléket állítani Pilis történelmi és szakrális hagyatékának. 2003. december 20-án Ladocsi Gáspár püspök úr megszentelte a feltámadást hirdető Pilis Keresztjét.

A tizenkét méter magas, hat méter széles tölgyfa keresztet Nagy András jóvoltából a Csíksomlyó környéki erdőkből, Csíkmindszentről hozták fel a Pilisbe - a Kárpát-medence másik szent hegyének - Hargita ajándékaként.

Ugyanebben az évben Hummer Rozália, a Tündér Ilona sorozat festője Pilisszántón lakott néhány hétig. A sok évig Indiában élő, tiszteletre méltó Hölgy pilisszántói tartózkodása alatt megfestette a Pilisszántói Madonnát, akinek eredetét a kép jobb felső sarkába festett szántói Keresztes Kő azonosítja. Az ember nagyságú, nagyszerű festményt a gödöllői Grassalkovich kastélyban mutatták be ünnepélyes keretek közt, majd a sors úgy hozta, hogy a Csíksomlyóhoz tartozó Csíkcsomortán templomának dísze lett, mint Pilis ajándéka. Összekötve ezzel azt, ami az égben megköttetett, a nemzet egységét!

Az égiek rendezésében így épült híd a két szent hegy között. A Pilis keresztje és az alatt álló, 2006. december 21-én felszentelt Boldogasszony kápolna - majd a hozzájuk vezető Csillagösvény nemzeti múltunkat dicsőítő hét stációja és most már Pilis Lélekharangja is - rövid idő alatt kegyeleti zarándoklat helyévé magasztosult.

Az első gyalogos zarándoklat 2007. április 20-án indult a Boldogasszony kápolnától Csíksomlyóra.

A szántói születésű Haraszti Mária és Pozsgai Éva a keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi eseményére, a csíksomlyói Pünkösdi búcsúra zarándokolt, hogy fizikailag is összekössék a szántói Boldogasszonyt a somlyói Babba Máriával. Harminchárom napi gyaloglás után értek oda.

Történelmi pillanat! Áldozatukkal útjára indították a jó példát. Azóta megtették ezt a gyalogutat mások is, és Csíksomlyóról is érkeztek zarándokok Szántóra.

Haraszti Mária és Pozsgai Éva csendesen indult útját fokozatosan egyre többen figyelték aggódó szeretettel, hála Kondor Katalin riportjának a Kossuth rádióban. Az út mentén szaporodtak a mosolyogva integetők, dudálók, akik a maguk módján biztatták a két hölgyet. A déli útvonalat választották Csíksomlyó felé Arad, Déva, Segesvár érintésével. A sodró lendületű kamionoktól menekülve a kissé hosszabb mellékutakon gyalogoltak. Cserébe az utak mentén soha nem tapasztalható élményekkel gazdagodtak. Szálláshelyeik nem voltak előre tervezve, rábízták magukat a Gondviselőre. Ő gondoskodott róluk, mint ahogy az ég madaraival teszi. Kis ráhagyással harminchat naposra tervezték útjukat, amelyet végül harminchárom nap alatt tettek meg. Ezzel a tettünkkel fizikailag is összekötötték azt a tengelyt a Hargita és a Pilis között, amely érzelmi síkon ezernyi esztendő óta megvan az itt élők lelkében.

Azért, hogy ne kelljen gyalog hazajönniük, Gyöngyös Pistivel értük mentünk Csíksomlyóra. Öröm volt tapasztalni, hogy a jó Isten békéje, a Szentlélek ereje szállt rá a sok százezer emberre. Ezért a békéért jöttek sokan Csíksomlyóra Magyarországról és a sok-sok keresztalja a környék falvaiból. Az Árpád zászlók alatt itt senkinek sem a fasizmus jutott eszébe, hanem Szent Erzsébet, Árpád fejedelem és a többi Árpád-házi szentje a világnak. Gyűlölettől sistergő világunkban ezért van szükség az ilyen menedékhelyekre. A szántói kápolna felépítésével - a Pilis történelmi és szent helyén - egy új óvóhely épült a rászorultak, a szeretetre vágyók, a békére szomjazók számára. Kápolnánk egyre több embert vonz magához, és ebben szerepe van a két hölgy fontos és figyelemkeltő áldozatvállalásának is. A csíksomlyói Salvator kápolna előtti nyereg visszhangzott a százezrek együtt érző tapsától, amikor a hangosbemondó kimondta nevüket.

Gergely István atya kedvesen fogadott minket forgalmas plébániáján, ahol különleges megtiszteltetésben részesített bennünket. Elővette és bemutatta nekünk féltve őrzött kincsét, azt a majd kétezer éves kelyhet, melyből a hagyomány szerint Árpád fejedelem ivott, mikor a székelyek fogadták őt Kárpát-medencébe vonulásakor a Vereckei hágónál. Hátborzongatóan felemelő érzés volt kézbe venni azt a kelyhet, melyet egykor Árpád vezér is markolt. Csíksomlyóra utazásunk másik megható élménye az volt, hogy viszont láthattuk a Hummel Rozika által festett Pilisszántói Szűzanyát méltó helyén, a Somlyóhoz tartozó Csíkcsomortán új templomában. Jó helyen van ott, mert mint egy ácskapocs összetartja azt, ami összetartozik.

A Magyarok Világszövetségének vezetősége ezt az összetartozást kívánta szimbolizálni azzal, hogy Csíksomlyóra indulásuk startjának helyszínéül szintén a pilisszántói Boldogasszony kápolnát választották. Csíksomlyó - Pilisszántó, Hargita - Pilis! Tengely a népek között, kapocs a keresztény hitűek között, a magyar nemzet összetartozásának szimbóluma. Egy példa a Kárpát-medencében!

Az első Magyar Zarándokút

Egyszer, nagyon régen az ókori Egyiptomból Mózes vezetésével elindult egy nép hosszú zarándokútjára. Zarándoklatuk célja az volt, hogy testük-lelkük szolgaságából kiszabaduljanak, megkeressék saját földjüket, az ígéret földjét. Negyven esztendeig zarándokoltak, míg rátaláltak. Útjuk során szenvedések, éhezések, zúgolódások, lázadások csiszolták jellemüket, amitől megtanulták, hogy Isten nélkül reménytelen a vállalkozásuk, nélküle ez nem megy. Azt is megtanulták, hogy nekik kell tenniük saját boldogulásukért, és akkor majd az Isten is megsegíti őket. Küzdelem, szenvedés, feladatvállalás nélkül nincs áldás sem. Az ő zarándokútjuknak ez volt a legfontosabb tanulsága.

A három napkeleti bölcs király ezernyi kilométeren át, ismeretlen utakon, útonállók, vadállatok közt vállalták útjukat, mert a Hit csillaga vezette őket. Vajon mi vitte őket erre a veszélyes útra? Kik lehettek? Mely napkeleti kultúrából jöttek, ahol többet tudtak Jézus várható születéséről, mint az otthon lévő kollégájuk Heródes?

Ők megtalálták saját útjukat, mert tarsolyukban őrizték őseik tudását, erkölcsi tartását, és ez stabil járást biztosított egész, kockázatos útjuk során.
(Kép: Három királyok, Veleméri templom)

Az emberiség meghatározó, drámai zarándokútja volt a Golgotára vezető út. A tizennégy stációval szegélyezett út önkéntes felvállalásának célja és értelme az ember megváltása. Reményt adott a Földön bizonytalanságban bolyongó embernek, megmutatta neki azt az utat, amely az örökkévalóság felé vezet. Az Ő útja nem zsákutca, hanem a halhatatlan lélek végtelen jövőbe vezető útja.

Van, aki a zarándokútja során teljesen más ember lesz. Egy Saul nevű férfi vérszomjas bosszúvággyal, Jézus követőivel szembeni kegyetlen szándékkal lépett a damaszkuszi útra, de közben jó útra tért, megnyílt a szeme a látása, és mire Damaszkuszba ért, keresztény lett belőle.
(Kép: Munkácsy Mihály: Golgota)

A régi szántóiak életében is fontos próbatétel volt valamely zarándoklat felvállalása. Híres zarándokhelyek voltak: Esztergom, Péliföldszentkereszt, a szentkereszti és a csobánkai Szentkút. Igazi próbatételt jelentett még háború előtt egy lovaskocsival megtett zarándoklat az ausztriai Máriacellbe. Aki ezen részt vett, feltétlenül hozott magával egy jellegzetes, széles palástú, gyermekét karjaiban tartó porcelán Szűzanyát. Öreg szekrények tetején, kredenc vitrinjében féltve őrzött kincsként még látni belőle itt-ott a faluban, a nagy út élményét hordozó emlékként.

Templomunk mellékoltárának Hétfájdalmas Szűzanya szobrát a szintén távoli Sasvárról, a pálos zarándokhelyről hozták lovas kocsival az 1870-es évek elején. Nem kis áldozatvállalás volt az eredeti pálos szobor hazahozatala a mai Nyugat-Szlovákiából. Vajon milyen lelki késztetés, erő indította hosszú zarándokútjára Kormos Pál családját? Gyógyulás reménye, gyermekáldás kérése, netán vezeklés valamely vétke miatt?

Srác korom zarándokútjainak emléke hasonló érzéseket ébreszt. Jó volt egy csapathoz tartozni, társaimmal felváltva vinni elöl a keresztet, a szántói csapat élén bevonulni a csobánkai kegytemplom keresztjéhez, oltani szomjunkat a szentkút vizéből, miközben azt éreztük, hogy most az Úrnak kedveskedünk, Neki az Ő örömére hoztuk ezt a kis áldozatot.
(Kép: A pilisszántói Hétfájdalmas Szűzanya oltár)

Manapság sokan vannak, akik keresik, de nem találják útjukat, vagy nem látják a végét. A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a reményvesztettség kátyújából kiutat jelenthet egy zarándokút felvállalása, mert az ima a kétségbeesett emberek vigasza. Rohanó, stresszes, depressziós világunkban egy csendes zarándokúton bepillanthatunk magunkba, és lépten-nyomon megtapasztalhatjuk a Teremtő Isten létezését. Észrevesszük Őt a természet ezernyi apró csodájában, melyekre máskor nem figyelünk. Megtapasztaljuk az isteni Gondviselés létezését, és tetten érjük a teremtő Rendet, amely irányítja és életben tartja a Világmindenség működését. Ott rejtőzik az isteni titok a földre hullott mag életadó csírájában, a hangya lankadatlan és céltudatos szorgalmában, a gyümölcs szaporodását biztosító virág bibéjében és a tojás sárgájában meginduló parányi élet születésében egyaránt.

És ha a zarándokra valahol út közben ráesteledik, felnéz a csillagos égre, és elámul a végtelen Univerzum bölcs törvényein, amelyek szintén az ember számára megfoghatatlan Kozmikus Rendet szolgálják. Aztán elmélkedésünk közben elönti a lelkünket az Isten felismerésének öröme, hisz ezekre a csodákra ember nem képes, bármennyire igyekszik megfejteni a titkot itt a Földön. Érezhetjük azt a szeretetet, amivel gondoskodik rólunk, de az éles kontraszttól - egy szemétkupac, egy összetört pihenőpad láttán - mindjárt el is szégyelljük magunkat a gyarló ember méltatlan barbársága miatt. Elgondolkodhatunk azon, vajon meddig tűri még a Föld az ember „áldásos és fenntarható fejlődését?” Mikor érjük el az emberi pusztítás kritikus tömegét, amikor már nincs visszaút, és nem lesz menekvés?

A reklámszövegekkel szegélyezett „bulvár-úton“ téblábolókat félre vert harangokkal kellene figyelmeztetni: nagy baj van a világgal, rossz úton jársz, ha nagyképűsködve Isten törvényei fölé helyezed magad! Ha Isten nélküli végzetes tévedésünkre későn jövünk rá, egyszer csak megrázza magát a Földgolyó és azt mondja: most már elég az ember garázdálkodásából és a maga mögött hagyott mocsokból!

A világ legbefolyásosabb vezetőinek figyelmét csak a dzsídípí és a tőzsdeindex napi alakulása köti le. A természet törvényei számukra másodlagosak. Pedig el kéne fogadnunk, hogy képességeinknek korlátai vannak, és nem mi vagyunk a mindenhatók.

2010. november 25-én az Országházban ünnepélyes keretek között megalakult a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás, melynek Pilisszántó Önkormányzata is tagja. A parlamenti ünnepségen polgármesterünk Csicsmanczai Tamásné is részt vett. A huszonnégy önkormányzat alapításával létrejött társulás a spanyolországi El Camino mintájára hozza létre az Esztergomtól Máriagyűdig tartó, mintegy 420 kilométer hosszú Magyar Zarándokutat. 

A Pilisszántót is érintő Magyar Zarándokút része a nemsokára induló Csensztohova-t és Medjugorje-t összekötő nemzetközi zarándokútnak. A már meglévő Mária út, amely Máriacell és Csíksomlyó közt kapcsolja össze a Mária kegyhelyeket, szintén falunkon halad keresztül. Pilisszántó ezzel három komoly zarándokút metszéspontjába került. Ez igen megtisztelő rang. Nem mindegy ugyanis, mitől híres egy település hazánkban. Van település, amely a lopásokról híresült el, van, amelyik a hazugság szinonimája lett, másik a vörösiszap szörnyű tragédiájától lett ismert. Pilisszántóra imádkozni járnak a világból!

Az Esztergomi Bazilikától 2011. március 31-én, Székely János püspök úr áldásával elindult útjára az első Magyar Zarándokút, melynek másik vége 420 km megtétele után Máriagyűd volt.

Az út Pilis hegyi szakasza érintette Esztergomban a Szent Tamás hegyet és a Vaskaput, a pilisszentléleki Pálos kolostor romokat, majd az első nap lezárásaként Dobogókőn a Manréza lelkigyakorlatos házban volt a szállás.

Másnap az erdőn keresztül eljutottunk Szentkeresztre a Szentkúthoz, majd a falun keresztül elértük a kolostorromokat és Klastrom-forrást.

Pilisszántó határát a Trézsi Szeretet Forrásnál értük el, melynek sziklákkal kiépített barlangjának három forrásából fakadó megszentelt vize a Pilis hegy történelmi ízét, a szeretet cseppjeit viszi magával a Dunába. A csoport elmélkedve végighaladt a Csillagösvény hét szoborból álló stációján. Történelmünk és nemzeti nagyjaink példáját szívünkbe zárva értünk föl a Kápolnához, ahol megnyugodtunk Boldogasszonyunk és Pilis Keresztjének erkölcsi tanulságában. Meglátogattuk szép katolikus templomunkat, benne a titokzatos folyosót és az üveglap alatt látható híres Keresztes Követ. Falunkat a csabai úton elhagyva a mészkemencék még megmaradt roncsait szemléltük meg, majd az erdőn és Vörösváron át jutottunk a zarándokút pilisi szakaszának utolsó állomására, a pilisszentiváni a plébánia szálláshelyére. Hogy a csoport egy-egy tagját mi foglalkoztatta csendes menetelésünk során, azt este meg lehetett beszélni.

A Kárpát-medence legismertebb, legtöbb magyar ember szívét megindító zarándokhelye Csíksomlyó. Oda azok mennek, akiket a nemzet együvé tartozásának vágya fűt. A nemzetegység nagyra becsült értékét a több száz kilométeres út áldozatvállalásának súlyával próbálják kiegyenlíteni. Pilisszántót Csíksomlyóval a Nagy András által Hargitából ajándékozott Pilis Keresztje, és a Hummel Rozália falunkban festett Pilisszántói Szűzanya című, Csíksomlyóra került nagyméretű festménye kezdte sorsszerűen összekötni.

Első gyalogos zarándokként 2007-ben Haraszti Mária és Pozsgai Éva indult a Pilisszántói Boldogasszony kápolnából a csíksomlyói a pünkösdi búcsúba, és 33 napi gyaloglás után érkeztek céljukhoz. Azóta az utat mások is megtették oda, és onnan ide. Mária országa így kapcsolódik össze.

A spontán kialakult kapcsolat erkölcsi ereje 2008 óta rendezi meg pünkösd szombatján a két zarándokhely - egy időben kezdődő - közös pünkösdi miséjét. Mindkét helyszínre keresztaljak sora érkezik. Pilisszántó nemcsak három nemzetközi zarándokút találkozási pontja, hanem rövid idő alatt a zarándokok célállomása is lett. A közös misére évről-évre ezrek érkeznek a környező településekről, az ország távolabbi pontjairól és a határokon túlról. A szántón összegyűlt híveket köszöntő csíksomlyói üdvözlet itteni kihangosítása, a szentmise bemutatása és a Magyar Zarándokút pilisi szakaszának hivatalos megnyitása Boldogasszonyunkhoz méltó rangra emelte ezt a pünkösdi eseményt. Az ide zarándoklók mindegyike megérzi a Szentlélek kiáramlását, amitől lelkünk gazdagodik. Az itt szerzett önbecsülés átsegít a hétköznapok bajain és önbizalmat ad az ember földi küldetésének végrehajtásához egy tisztességesebb világ felé!