Termékenységi istennő
A második pilisszántói kő
A szomszéd faluba, Pilisszentkeresztre gázt vezettek. Mivel nálunk már volt gáz, és mi voltunk hozzájuk legközelebb ahol rácsatlakozhattak a gerincvezetékre, így hozzájárultunk, hogy a gázelosztónktól hazavihessék a gázt azzal a feltétellel, hogy a falut megkímélve a határban vezetik át magukhoz.
A Pilis déli lábához érve, a Pázsit nyugati szélén, a Pod Píszkom dűlőben - ahol soha semmi kultúrnyom nem került elő - az árokásó gép kidobott egy követ.
(Kép: A Pod Píszkom dűlő - itt találta Balla György a Termékenységi istennőt ábrázoló követ)
A kövön kezdetleges, naiv ábrázolással egy anyaságot, termékenységet szimbolizáló női alak - mint egy ősi Boldogasszony - szoptatja gyermekét, alatta pedig egy profilból ábrázolt férfifej látható, amit mintha egy más időpontban véstek volna bele.
A kőről Makoldi Miklós régész írt tanulmányt, melyben a kő korát 6-7000 évesre becsülte.
A mázsás kő most a „falu kőtárának“ kikiáltott Baross ház pincéjében látható, ahol egy kitisztított, 12 méter mély kút és a belőle előkerülő, feldolgozatlan régészeti anyagok tömege mellett kiismerhetetlen logikájú boltozatok, falazások láthatók. Mindezek alatt a pince pincéjének a pincéjében a falut behálózó földalatti folyosórendszer egyik részlete tekinthető meg, melynek egy másik része a templom padlója alatt is látható üvegpadlón át. Ez utóbbi a falu másik büszkeségének, a Keresztes kőnek ad otthont.
(Kép: A pilisszántói Termékenységi istennő)
Makoldi Miklós tanulmánya a Dobogó - Mitikus Magyar Történelem című lapban 1.
Makoldi Miklós tanulmánya a Dobogó - Mitikus Magyar Történelem című lapban 2.
A szántói Termékenység Istennő ábrázolása hasonlít az 5-6000 évvel ezelőtti sumer szobrokra, melyek az anyaságot mélységesen tiszteletben tartó sumerek kultúrájának bizonyítékai. Egyik ismérvük, hogy térdtől lefelé nincs lábuk, csak térdig ábrázolják őket, mintha nem a földön járnának.
Az anyaság jeleit hangsúlyozó ábrázolások azonosságán túl érdekesség, hogy a szántói lelet idősebb a sumer leleteknél, vagyis a kultúra Kárpát-medencében született, és nem Mezopotámiában. Ez a Kárpát-medence más leleteiben is tetten érhető.
(Kép: Sumer Istenanyák)
A kő egyedülálló kivétel a hasonló leletek sorában. Művészettörténeti érdekessége a szántói Istennőnek és férfifejnek, hogy mindkettő mosolyog, holott az ókori ember-ábrázolások mindegyike komoly és méltóságteljes.
Vajon kik ők és mit akartak üzenni nekünk a Nimróddal egykorú kővésettel?
(Kép: Sumer ember-ábrázolások)
Több vonatkozásban is felfedezhetünk párhuzamot és kapcsolatot a sumer kultúra és a Pilisszántón előkerült leletek, valamint a falut körüllengő szellemiség között. Nem lehet véletlen, hogy a mezopotámiai sumer anyaság mítosz ideológiája teljesen egyezik a szántói leletek ideológiájával. Nimród Baudug Asanja például ugyanazt az értékrendet hordozza, mint a mi Boldog Asszonyunk.
A falu határában lévő Ziribár dűlő nevének jelentése születő fény, újjászületés. A Szántó név értelmezése: megtermékenyítő, hisz az ekevas belehatol az édes anyaföldbe, beleülteti a magot, melyből az új élet születik.
Az ismeretlen eredetű falu címer szimbólumainak jelentése: két csillag ami a Teremtő Isten szeretete, és a búzakalász az új élet születése. Mellette a két tulipán szintén a bibének, az élet születésének a helyét jelenti.
A Ziribár és a falu címere mellett a Termékenység Istennő szintén kézzelfogható bizonyítéka sumer kötődésünknek. Még akkor is, ha ez ma még hihetetlen és megmagyarázhatatlan számunkra.
Furcsállom, hogy ha a hivatalos szervektől függött volna a leleltek megőrzése, akkor ma semmit nem tudnánk büszkén mutogatni. Meg kellett küzdenem az eltüntetésükre irányuló próbálkozások ellen. Különös és érthetetlen, hogy pont mi, magyarok tiltakozunk a legjobban saját nagyszerű történelmünk ellen ahelyett, hogy büszkén vállalnánk a világ előtt.
(Kép: Egy Tibetből érkező Rinpocsének mutatja a Termékenységi istennőt ábrázoló követ Szőnyi József)