Pálos kolostor

Hol épült a Pálosok első, Szent Kereszt kolostora?

A szántói monográfia szerkesztésekor első kérdésként merült fel bennem: hol, mikor szerepel először írásos formában falunk neve?

Szántó első említése azokban a krónikákban található, melyek arról értesítenek, hogy Boldog Özséb Szántó mellett építette heted magával Szent Kereszt nevű kolostorát. Mindez 1250-ben történt.

Ők heten keltették életre a magyar nemzet értékeit legerőteljesebben védő és képviselő Pálos rendet, a szeretet közösségét. A Székely rovásírástól eltérő, sajátos „Pilisi Pálos rovásírás” tőlük ered, melynek számos emléke a Pilis hegységből került elő, de Paraguay barlangjai is ismerik.

A Rend alapítója az esztergomi születésű, kanonoki rangra emelkedett Özséb, aki 1246-ban elhagyta rangját, előkelő pozícióját, és bevonult a Pilisbe, a pilisi erdők barlangjaiban lakó remeték közé. Később hat társával megalapította a Pálos szerzetesrendet, és megépítették első, Szent Kereszt elnevezésű kolostorukat Szántó közelében.

Özséb, a rend főnöke, több mint tíz esztendős működést követően, 1262-ben ment a pápához, hogy elismertesse vele a Pálos rendet. A rend hivatalos jóváhagyása csak 1308-ban történt meg.

Boldog Özséb 1220-ban született és 1270. január 20-án halt meg. Testét február 20-án temették el az általa alapított kolostorban.

A Pálosok első, ősi Szent Kereszt kolostora volt az éltető erő forrása, reménysége azoknak a királyainknak is, akik számára mindennél fontosabb feladatot jelentett a magyar nemzet szolgálata. Kitüntetett szerepénél fogva a Szent Kereszt kolostornak - a szakrális tartalmában egyébként is gazdag Pilisen belül - kiemelkedően szent helyen kellett lennie, ahol az első pálosok szellemisége legközvetlenebbül találkozhatott Istennel.

(Kép: Özséb a pápánál)

A szántói Pálosok ősatyja a III. században élt Thébai Remete Szent Pál, aki 113 éves korában, Kr. u. 341-ben hunyt el.

A remete romlatlan holtteste évszázadokon át nem nyerhette el nyugalmát. Fejét barbár módon leválasztották Bizáncban őrzött testéről, és Prágába vitték. Itt a fejet meggyalázták, haját, szakállát kitépték, próbálták felismerhetetlenné tenni, hogy II. Lajos király és kísérete ne tudja azonosítani, amikor érte mentek annak reményében, hogy hazahozzák és összeillesztik a testtel. Korábban Nagy Lajos királyunk velencei és nápolyi háborúskodásának egyik hozadéka ugyanis az volt, hogy Thébai Remete Szent Pál ereklyévé magasztosult testét - amely időközben Bizáncból Velencébe került - megszerezte az országnak. A testet ünnepélyes keretek között hozták haza és helyezték el a budaszentlőrinci Pálos kolostorban.

Vajon miért volt olyan fontos nekünk Remete Szent Pál az egyiptomi sivatagból?

(Kép: Magyar Anjou Legendárium – Remete Szent Pál élete, 1. kép: Hogyan látta Remete Szent Pál a keresztények kínzását?, 2. kép: Remete Szent Antalt egy farkas vezeti el Remete Szent Pálhoz, 3. kép: Holló visz kenyeret Remete Szent Pálnak és Szent Antalnak, 4. kép: Remete Szent Pál halála)

Pál - a még Nimród által alapított - Scythopolisból származó, magas rangú, szkíta nemes ember volt, aki keresztényi üldöztetése miatt kényszerült remeteségbe. Felső-Egyiptomot választotta új otthonának, ahol Ámon temploma, a Naptemplom misztériuma ugyanarról beszél, mint Csíksomlyó pünkösdi Napvárása, és mint Pilisszántón a sumer nevű Ziribár dűlőnk.

A remete barlangjának falán a Teremtő Isten ábrája látható, két oldalán a Nappal és Holddal. A szentélyben található Pantokrátor ábrázolás - amelyet néhány éve Vörös Győző magyar egyiptológus fedezett fel, és amelynek másolata a gellérthegyi Pálos sziklakápolnában látható - nagyon hasonlít Szent Koronánk Pantokrátor képére. Pantokrátor ábrázolás ugyan máshol is előfordult a világban, azonban többnyire Nap és Hold ábrázolás nélkül, és ez leszűkíti a rokonkeresést.

(Kép: A thébai Thot-hegyi kopt szentély Pantokrátor ábrázolása)

Szent Koronánk titokzatos története ilyen ősi múltból eredne? Ezek szerint Szent István koronáját mégsem a pápa csináltatta újonnan műhelyében, mint ahogy a többi európai királynak? Mitől volt első királyunknak olyan kiváltságos tekintélye újonc keresztényi királyként, hogy a pápának feltételeket szabhatott, függetlenségét megtartva nem lett a hűbérese, és apostoli jogokat gyakorolt, ami egyetlen korabeli uralkodónak sem adatott meg? Azt a koronát kérte és kapta, amely őseink jogán járt neki.

Amint látjuk, a vérségi kapcsolat nyomon követhető! És ennek a távoli, misztikus rokonságnak most Pilisszántó adott szállást.

(Kép: A Magyar Szent Korona Pantokrátor képe, forrás: http://commons.wikimedia.org/)

A hivatalosan elfogadott tézis ma az, hogy Boldog Özséb első, ú.n. Szent Kereszt kolostora Klastrompusztán van, Kesztölc mellett. Ennek ellenére a krónikások a Szent Kereszt kolostort következetesen Szántó mellettinek írják, és helyszínét a korabeli írások további adatokkal pontosítják, úgy mint: „hármas barlangnál”, „Esztergom mellett,” „hegynek orma fölé,” „patak mentén.” Természetesen engem, szántói lakosként, elsősorban a „Szántó mellett” adat foglalkoztatott a legjobban, de kutatgatásaim során észrevettem, hogy a kutatók ezt nemigen boncolgatták. Számukra természetesnek tűnt, hogy a kesztölci kolostor vagy a pilisszentkereszti kolostor Szántó mellett van, de nyilvánvalónak tűnt az is, hogy tágabb értelemben Szántó „Esztergom mellettinek“ is fölfogható, ha messzebbről nézzük.

Vajon a krónikások miért igazították Szántóhoz a kolostor helymeghatározását? Miért Szántó volt a „világítótorony” a térségben, amire útmutatóként folyton hivatkoztak, de róla, magáról nem írtak? Talán mert abban a korban mindenki számára nyilvánvaló volt fontossága, nem kellett külön magyarázni. Elsőre egy elfogult lokálpatrióta nagyképűségének hangozhat felvetésem, csakhogy számos érdekes jel igazolja, hogy nem alaptalan az elragadtatásom szülőfalum iránt.

(Kép: Boldog Özséb szobra a Csillagösvényen)

A hivatalos történelemtudomány a mai napig úgy tudja, hogy Pilisszántónak soha nem volt a történelemben semmilyen szerepe, jelentősége. Egy jelentéktelen, aprócska település.

Én azt hiszem, hogy Szántó ill. Santo, Zanthou vagy Zanthow (neve több írott formában ismert) igenis fontos szerepet töltött be a Pilis kultúrtörténeti múltjában.

A kérdés nem hagyott nyugodni, ezért igyekeztem az ideillő és elérhető híreket és információkat összegyűjteni.

Amikor Árva Vince atya Szántóra érkezett, elmondta, hogy a Pálosok rendjéhez tartozik, és az ő nyomaikat keresi a Pilisben.

Ismertettem vele a falu eddig előkerült titkait, - hogy minél előbb érezze a falu szívének lüktetését - és elmeséltem neki, hogy a régi temetőnkben is lehetnek Pálos nyomok, hisz szüleink még emlékeztek, hogy annak idején régi falakba ütköztek a sírásók. A régészeti topográfia is említi a középkori romok lehetőségét.

(Kép: Árva Vince atya a pilisszántói régi temetőben 1998. 06. 22. - 07. 24. között végzett próbaásatáson)

1998-ban Árva Vince atya anyagi segítségével, hivatalos engedéllyel és régész bevonásával próbaásatást végeztünk az Egészségház melletti legrégebbi temetőben.

A próbaásatás ahhoz volt elegendő, hogy megbizonyosodjunk róla: a temető földje titkot rejt. A mérések szerint egy nagy kiterjedésű templom romjai találhatók a föld alatt, de a teljes feltárásnak sajnos még nincsenek meg a megfelelő anyagi és társadalmi körülményei.

(Kép: Középkori romok a pilisszántói régi temetőben)

A középkori romok létezése miatt nem zárható ki, hogy esetleg Szántón lehetett a Pálosok Szent Kereszt kolostora, ahol Boldog Özsébet és az őt követő két rendfőnököt eltemették.

Ez a gondolat indította azt a kezdeményezést, hogy Boldog Özséb feltételezett sírját egy monumentális kereszttel jelöljük meg, amely végül 2000. szeptember 23-án lett felszentelve Takács Nándor püspök úr és Árva Vince atya által bemutatott szentmise keretében.

A Pálos Kereszt aljától felcsapó hatalmas lángok az ősi Pálos címert ölelik át, benne a pálmával és az oroszlánokkal - amely szimbólumok Remete Szent Pál egyiptomi remeteségére utalnak - középen pedig a Pálosok címermadarával, a hollóval.

Majd fölfelé haladva - Boldog Özséb látomásának megjelenítéseként - a hatalmas, Pilis erdeit beterítő, isteni teremtő lángok körbefogják a három fénykeresztet, melyek a hármas barlangot jelképezik, ahol Özséb megkezdte szerzetesi életét.

A Kereszt vízszintes száránál a tűzcsóva két irányba hajlik. A balra látható nyolcágú arany csillag az Igazság Napját, Jézus Krisztust, a jobb oldalon lévő hétágú ezüst csillag pedig a Napba öltözött Asszonyt, Boldogasszonyt jelképezi, lábai alatt a Holdsarlóval.

A lángok szétválásánál található élére állított négyszög a Teremtő Istent szimbolizálja, aki a semmiből alkotta meg a Világmindenséget. A fölötte látható hosszúkás nyílás pedig a Semmit jelképezi, amiből Isten a Mindent teremtette. A nyílást körülvevő díszített terület a megteremtett Világmindenség.

A kereszt tetején, a kereszttel összekapcsolt szimbólumok a kétezer évet jelentik.

(Kép: Pálos kereszt a pilisszántói régi temetőben)

A Pálos Kereszt felállításának tiszteletére bemutatott szentmise előtt a régi temetőnek azon részét, ahol 1998-ban a középkori romokat kiástuk, alkalmassá kellett tenni a hívők fogadására. A tereprendezés során, 2000. szeptember közepén került elő a Keresztes Kő, amely újabb kérdéseket vetett fel Szántó történelmi szerepével kapcsolatban.

A kőnek már tekintélyes irodalma van, de titkát még nem sikerült megfejteni. Dr. Nemecz Ernő professzor úr, a Veszprémi Egyetem tanárának tudományos analízise alapján a kő anyaga hárshegyi homokkő, mely a Hosszú-hegy homokkő bányájából származik. Tehát a faragványt nem idehozták valahonnan, hanem azzal a szellemiséggel élt itt együtt Szántón, amely belefaragta magát a kőbe.

Megkértem néhány múzeumi szakembert mondjanak véleményt róla, de nem tudtak, mert különlegessége, egyedi szimbólumrendszere miatt komolyabb kutatómunkát igényel a megfejtése. A kőbe vésett szokatlan formájú és szimbolikájú keresztábrázolásra nincs máshol példa, nincs összehasonlítási alap.

(Kép: A pilisszántói Keresztes kő)

A Keresztes kővel kapcsolatos vélemények meglehetősen szerteágazók, és feltételezett Pálos eredete külön fejezet a történetben.

Az sem zárható ki, hogy a kőbe vésett különleges kereszt végein lévő hat, lángocskának is tekinthető jelkép, Boldog Özséb hat társát szimbolizálja, akiket először látomásában pillantott meg, majd később együtt alapították meg a Pálos rendet és a Szent Kereszt kolostort.

A felmerülő kérdésekre talán a temetőnkben nyugvó középkori romok előítélet nélküli teljes feltárása adhatna választ. Ehhez azonban pénzre, lelkiismeretes kutatómunkára, és főleg a mainál kedvezőbb társadalmi háttérre lenne szükség.

Mivel jelenleg a romok pontos eredetére az előkerülő leletek fizikai anyagának elemzése nem ad biztos magyarázatot, ezért megpróbálom az elméleti ismeretanyaggal és a logika következtetéseivel kiegészítve beleilleszteni azokat történelmünk fehér foltjaiba. Bár azt tapasztalom, hogy tiszteletre méltó, komoly kutatók elemzéseiben is fellelhetők olykor ellentmondások, és leginkább csak találgatások vannak a témával kapcsolatban.

(Kép: Boldog Özséb látomása)

Nem csoda, hisz van a Pálosoknak egy Szent Kereszt kolostoruk, van egy (Pilis) Szentkereszt nevű falu Szántó mellett, ahol kolostor romjai vannak, melynek falai közt egykor pálosok voltak, akiknek holló madaruk a pilisszentkereszti címerben is szerepel. Ezért teszik egyesek Boldog Özséb Szent Kereszt nevű kolostorát Pilisszentkeresztre, hisz stimmel, Szántó mellett van!

Csakhogy Pilisszentkereszt 1250-ben nem létezett, és egészen 1740-50-ig nincs itt falunak mondható település. A szűkülő határuk miatt terjeszkedni kényszerülő, és itt letelepülő szántói lakosok által kialakított települést nevezik el Szentkeresztnek. A Pilis előnév csak a XIX. század elején került a pilisi községnevek elé. A pilisszentkereszti romokat egyébként hivatalosan - bár valószínűleg tévesen - cisztercita kolostorként azonosították.
(Kép: A pilisszentkereszti kolostorrom)

A másik feltételezett helyszín, Kesztölc kapcsán a következőt olvashatjuk Bártfai Szabó Lászlótól: 1393-ban Zsigmond király parancsára kirendelte Gergely papot „azon birtokrészek, amelyet a Szántó mellett élő szentkereszti pálosok az ő csabai, az esztergomi kpt. pedig Kesztölc birtokához tartozónak állít, határait megjáratta és a peres részt két félre osztotta.” Ebben az idézetben nem az az érdekes, hogy min veszett össze a két szomszéd, és a rendcsinálásra kiküldött Gergely pap, hogy tett igazságot. A tény a fontos! Van a kesztölci birtok, idetartozik Klastrompuszta, és mégis van egy Szántó mellett lévő szentkereszti birtok. Vagyis egyazon időben két Pálos kolostor létezik egymás mellett, hisz kettéosztotta a vitás birtokrészt a két szomszéd között. Egyik fele a szántóiaké, másik a kesztölcieké. Ez eléggé egyértelműen igazolja a szántói kolostor létezését! Ebből arra következtetek, hogy Pilisszentkereszt és Kesztölc között létezik egy harmadik kolostor, és az a Szántó melletti, úgynevezett Szent Kereszt kolostor lehet.
(Kép: A kesztölci pálos kolostorrom)

Az általam nagyra becsült Dr. Horváth István, a Kesztölc határában végzett klastrompusztai ásatás vezetője a Szent Kereszt kolostor klastrompusztai beazonosításának perdöntő bizonyítékát a következőben látta: „mivel Kesztölc és Szántó között más rom nem ismeretes, csak a klastrompusztai, ennek kell lennie a pálosok első monostorának maradványaival.”

Csakhogy a dolgozat írásakor 1974-ben nem tudhatta, hogy 1998-ban Szántón, a régi temetőben középkori romokat fogunk találni. Néhány évtizeddel ezelőtt a temető még „kint” volt a falu mellett. Ezzel egy csapásra megoldódhat a sokszor „Szántó mellettinek” emlegetett Szent Kereszt kolostor helymeghatározásának titka. A középkori romokat rejtő régi temetőt mára a falu körbenőtte.
(Kép: Középkori romok a pilisszántói régi temetőben)

Sajnos, a feltárást vezető régész, majd a romokat megtekintő Horváth István határozottan elutasították a szántói kolostor létezésének lehetőségét, a romokat csak középkori templomnak tartják.

Csak! Egy bazilika nagyságú, 800 éves épület a semmi közepén? Hisz eddig úgy tudtuk, hogy a falu egy nulla.

Vajon milyen meggyőzőbb bizonyítékot találtak Klastrompusztán a szántói állítással szemben, ami egyértelműen beazonosítja a Szent Kereszt kolostor helyszínét, annak ellenére, hogy az első kolostorról írott középkori és újkori feljegyzések is sorra Szántót emelik ki, nem pedig Kesztölcöt?
(Kép: Középkori romok a pilisszántói régi temetőben)

Van még egy kis adalék, ami szintén Szántó felé billenti a mérleg nyelvét. 1528-ban, a mohácsi vész után jelent meg az első nyomtatott térkép Magyarországról, amelynek készítője Lázár deák volt.

Ez nem egyszerű turistatérkép, hanem hiteles, királyoknak és hadvezéreknek készült fontos információs munka. A térkép akkora területet ölel át - a Dalmát-tengertől, Erdély keleti széléig és Lengyelország határáig -, hogy készítője nyilván csak a fontosabb helységneveket írhatta rá, az ismert, stratégiailag kiemelt pontokat megjelölve. A Pilisben csak négy helységnevet említ, pedig a mai települések legtöbbje akkor már létezett. Esztergom, Visegrád, Szántó és Solymár.
(Kép: Lázár deák térképe, részlet)

Nem valószínű, hogy a hivatalos álláspont szerint akkoriban csak néhány házból álló Szántó falucska önmagában meghatározó jelentőségű lett volna a Pilisben. Akkor vajon az első nyomtatott magyar térképen miért került Szántó mégis a Pilis hegység, Esztergom és Visegrád helységek vitathatatlanul előkelő rangsorába?

A térképkészítő még fontosnak tartotta, hogy értesítse megbízóit valamiről, és odaírt egy szócskát: „Paulus“. Ne legyünk már olyan kicsiny hitűek, merjünk végre hinni múltunk csodáiban, mert bizony a szántó melletti Paulusról van szó! A térkép tanúsága szerint ennek a területnek a Pálos jellege kihagyhatatlan információ volt. A töröknek is az volt, hisz Mohács után a védtelenné vált országban sem jobbra, sem balra nem nézett, hanem hosszú nyúlványként egyenesen az ország szívébe hatolva, a számára legfontosabbat és legveszélyesebbet, a Pilist foglalta el mindenek előtt. Ezt a térképen lévő szaggatott vonal jelzi.
(Kép: Lázár deák térképe, részlet)

Az első térképet követő térképek legtöbbje szintén fontosnak tartotta megjelölni településünket. Milyen stratégiai jelentőségének köszönhette „Santo” hogy felkerült egy ilyen fontos térképre? Miért nem Klastrompusztát, vagy Kesztölcöt jelölték meg, ha ott van a Pálosok bölcsője? Nyilván csak a Szent Kereszt főkolostornak köszönhette ezt a kiváltságát, hisz tudjuk milyen hazafias szerepük volt a Pálosoknak a törökök elleni harcokban. Egy haditérképen ez már fontos szempont lehetett.

Az elsőt követően mindegyik térképen helyet követelt magának Szántó, csak az 1600-as évektől tűnik el, mert kolostorostól, mindenestül elpusztította az ellenség.
(Kép: „Két hollós” - A Pálos rend és Mátyás király címere)

A Pálosok történetével Gyöngyösi Gergely foglalkozik talán a legbővebben - aki 1520-22 között pálos rendfőnök volt - , de a Szent Kereszt kolostor helyéről homályosan ír. Az Özséb és hat társa által épített első kolostort Pilisi Szt. Keresztnek nevezi.1263-ban már nyolc kolostort említ név szerint és helységmegnevezés szerint.

A felsorolásból megválaszolatlan marad a Pilup-sziget, Szent Ilona és Szent Kereszt kolostor helyszíne. Ha az eddigi feltételezések szerint a Szent Kereszt kolostor mégis Szántón lenne, akkor a klastrompusztai lehetne a Szent Ilona, a pilup-szigeti pedig Sashegyi Sándor pomázi kolostora akár.

Nem értek a Pálosok kolostorépítési szabályaihoz, ezért nem a temetőnkben talált romokat faggatom, hanem azt az erkölcsi szellemiséget, amely ezeket a falakat falunkban felépítette. Ez a szellemiség felismerhető egyéb leleteink arcán is, ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk őket.

(Kép: Pálos címer)