Pilisszántói Keresztes kő

Ünnepi misére készült a falu. A 2000. szeptember 23-án, szombaton megtartandó misét Boldog Özséb emlékére ajánlotta fel Takács Nándor püspök úr és Árva Vince atya. A szokásostól eltérően a misét nem a templomban, hanem az 1998-ban felkutatott Boldog Özséb idejéből való középkori templomunk vagy kolostorunk romjai fölött, a régi temetőnkben kívánták bemutatni, ahol megszentelték Boldog Özséb feltételezett sírját jelölő Keresztet. Az ünnep tiszteletére a mise helyszínét alkalmassá kellett tenni a hívők fogadására. A temetőnek ezt a harmadát ki kellett tisztítani a több évtizede burjánzó fáktól, elvadult bokroktól, és el kellett egyengetni a közelmúlt régészeti ásatásának földkupacait és buckáit. Amikor ifj. Rucska László a tereprendezés során az Egészségházhoz közeli részhez ért, a rakodógép kanala egy földből alig kiálló kőbe ütközött, ami a vezetőfülkéből csak egy nagydarab földes kőnek látszott, ezért azt félretolta.

Szlávik Jani, az önkormányzat dolgozója a félretolt követ látva megkérdezett, hogy mi legyen a kővel? A Kő első pillanattól kezdve lenyűgözött. Percekig nem tudtam levenni a szemem róla. Taligába raktuk a 101 kilós 84x47 cm. nagyságú faragott követ, és levittük a többi összegyűjtött különféle kő közé a községháza udvarára, hadd gyönyörködjenek benne a szántóiak.

Az rögtön látszott rajta, hogy Pilisszántónak nem az 1702-es újratelepítés utáni kultúrájából való, hiszen temetőnk minden sírkövét jól ismerem, és csodálom. Minél többet nézegettem annál szebbnek, mélyebbnek és ennél fogva félteni, óvni valónak éreztem. Kocsis Laci jó tanácsa megerősített aggódásomban, és Janival lecipeltük a biztonságos pincébe, ahol gondosan bepólyázva várt küldetésére. Majd nem bízva a pincében sem, felvittem magam mellé a polgármesteri irodámba, ahol személyesen vállaltam őrséget felette.

Megkértem néhány múzeumi szakembert mondjanak véleményt róla, de nem tudtak, mert különlegessége, egyedi szimbólumrendszere miatt komolyabb kutatómunkát igényel a megfejtése. A kőbe vésett szokatlan formájú és szimbolikájú keresztábrázolásra nincs máshol példa, nincs összehasonlítási alap.

Kérdések sokasága merült fel bennem. Milyen titkot őriz a Kő? Honnan származik az anyaga? Miért ilyen formájúra munkálták és mit jelent szimbólumrendszere? Milyen szellemiségű korban született az alkotás és mióta hordja titkos üzenetét? Mely népnek vagy csoportnak, milyen eszmének a Nagykövete? Mi célból készült, mi volt a feladata? Milyen feladatot, milyen felelősséget ró ránk?

Sokan látták már a követ. Egytől-egyig mindnyájan jó szándékkal, tisztelettel, sőt szeretettel közeledtek hozzá. Ellenséges magatartásnak eddig nyomát sem láttam, inkább gondoskodó, féltő tisztelet jellemezte a titok megfejtésén fáradozó összes szereplőt.

A több tucat hozzászóló mindegyike a maga területén elfogadott, elismert szaktekintély.

Látta már művészettörténész, bioenergetikus, múzeumi szakember, régész, egyházkutató, őstörténet kutató, látó, ezotériával foglalkozók, intézmények, a média képviselői és sokan mások, akik a kő vonzáskörébe kerültek. Minden szereplőnek létjogosultsága van, ezért mintegy külső szemlélőként – ha nem is teljesen fenntartások és kritika nélkül – minden jó szándékú véleményt érdeklődéssel fogadok és begyűjtök. Tudományos elhivatottsága, világnézete, érdeklődése, neveltetése, hite és őszinte meggyőződése szerint mindegyik hozzászóló megtalálta benne a saját igazságát. Eközben a Kő mintha a maga megingathatatlan bölcsességével azt közölné környezetének minden tagjával: én vagyok az Igazság!

A vélemények meglehetősen szerteágazók. Időben a XIV. századtól visszafelé több tízezer esztendőig, térben pedig Egyiptomtól a kozmikus téren át a Pilisig tartanak. Hol van hát az igazság?

A szántói Keresztes kő feltételezett Pálos eredete külön fejezet a történetben. Az sem zárható ki, hogy a kőbe vésett különleges kereszt végein lévő hat, lángocskának is tekinthető jelkép, Boldog Özséb hat társát szimbolizálja, akiket először látomásában pillantott meg, majd később együtt alapították meg a Pálos rendet és a Szent Kereszt kolostort.

A témával foglalkozó előadásokból tudjuk, hogy a Pálos beavatáson átesett férfiak fontos próbatétele a halál elfogadása volt, amit egy kőkoporsóban hosszú időre bezárva, teljes sötétben éltek meg. A mi rejtélyes, szokatlan formájú kövünk lapja kúposra van megmunkálva, ami arra utalhat, hogy beékelődött egy mennyezetbe arccal lefelé. Ha tényleg Ő volt az avató koporsó fedele, akkor nem mindennapi ereklyét tisztelhetünk benne. A Kő alatt fekvő férfi ilyen formán magányában közelebb kerülhetett az égiekhez, és a kőkoporsóban hagyott múltjával leszámolva, új életet kezdett.

Ez a Kő egy elfeledett kor erkölcsiségének, eltemetett eszmerendszerének holtából felkelő tanúja. Erőt sugárzó, teljesen egyedi, mély értelmű jelképrendszerének eddig megfejtetlen üzenetét még makacsul őrzi. A feltételezett Szent Kereszt kolostor középkori romjain talált kőnek már tekintélyes irodalma van, de titkát még nem sikerült megfejteni. Dr. Nemecz Ernő professzor úr, a Veszprémi Egyetem tanárának tudományos analízise alapján a kő anyaga hárshegyi homokkő, mely a Hosszú-hegy homokkő bányájából származik. Tehát a faragványt nem idehozták valahonnan, hanem azzal a szellemiséggel élt itt együtt Szántón, amely belefaragta magát a kőbe.

A Keresztes kő anyagvizsgálatának eredménye, 2001. március 9.

Számomra a Kő kezdettől fogva a földi ember kapcsolatát jelenti az égiekkel, és két érzést vált ki: Szeretetet és Alázatot. Az Boldogasszony kápolna kupoláján lévő fénynyílás ezért kapta a Keresztes kő formáját, mintegy beavató fénykapu a betérők feje fölött. Aki onnan kilép, több lesz, mint amikor belépett.

A polgármesteri irodámban két és fél éven át személyesen őrzött Keresztes kő jelenleg a templom padlója alatti, üveglappal lezárt földalatti folyosóban tekinthető meg kivilágítással. A jelenlegi kiállítási helyként szolgáló földalatti folyosó létezésére akkor derült fény, amikor 2002. augusztus 24-én véletlenül beszakadt a templomhajó közepe. A tervek szerint a kő végső otthona majd megtalálásának helyén, a középkori romok közt, társai mellett lesz a régi temetőben, ha feltárjuk, és bemutathatóvá tudjuk tenni történelmünk eme páratlan emlékeit. A megoldást a temetőnkben nyugvó középkori romok előítélet nélküli teljes feltárása jelentené. Ehhez pénz kell, lelkiismeretes kutatómunka, és főleg a mainál kedvezőbb társadalmi háttér.

Új helyre került a Keresztes kő

“Pilisszántó Község Önkormányzatának képviselői és a Pilisszántói Egyházközösség képviselői egy közös informális összejövetelt tartottak a közös problémáik egyeztetésére.”
Az informális összejövetelen döntés született arról, hogy: “A keresztes követ a templomból, egy a bemutatására méltó, de elkülönült helyen kell kiállítani így a templom is megőrizheti intimitását a vallásukat gyakorolni kívánó hívők számára.”
(Részletek a 2017. november 7-ei testületi ülés jegyzőkönyvéből)
A Keresztes kő áthelyezéséről Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testülete 80/2017. (XI. 7.) számú önkormányzati határozatában döntött.

A Keresztes kő jelenleg a Baross-ház zárt pincéjében tekinthető meg, előzetes időpont egyeztetést alapján. A látogatásra bejelentkezni a Pilisszántó Község Önkormányzatánál (Pilisszántó, Kossuth Lajos u. 92., Telefon: +36 26 349-544, +36 26 349-558) vagy Szőnyi Józsefnél (Telefon: +36 30 268-5953) lehet.