Nimród szobrának avatása - 2007. június 21., 12 óra

Tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim!

A sors úgy hozta, hogy mostanra, 2007. június közepére készült el a pilisszántói Csillagösvény tervezett első szobra, a Ménrótnak is nevezett Nimród, a sumer kultúra és városok építője, aki „kezde hatalmassá lenni e földön”. Nimród a kezdet, úgy a Csillagösvényen, mint a történelmünkben.

Mózes ószövetségi idézete van elöl a szoborba vésve, tehát mások hitelesítették bibliai szinten eredetünket. Az ősemlékezet és több külföldi neves kutató szerint a kusiták Kr. előtt 4000 évvel a Kárpát-medencéből Mezopotámiába, a bibliai Sineár földjére vándoroltak, ahol előtte az őslakó káldok laktak. A kusok tovább vándorló része Etiópiában létrehozta a kusiták országát. Itt született Nimród, az első avatott király, akitől az egyiptomi fáraók is eredeztetik magukat. A kusok országának vallása az Egyisten-hit, ahol az Isten a minden élet megszületésének alapfeltételét jelentő Napon keresztül válik nyilvánvalóvá a földi ember számára. Nimród alapította többek közt Úr városát, ahonnan Ábrahám, a zsidók ősatyja származik. A szkíták nemzetségét ekkortól tartják számon.

A dél-törökországi Nemrud-Dag hegycsúcson Nimród hatalmas emlékhelye védi északról a Mezopotámiai termékeny síkságot. Innen származik nagy királyunk, Atilla is.

Feltűnő a hasonlóság a nimródi teremtésközpontú kultúrvilág és Pilisszántó régészeti leleteinek szintén teremtésközpontú sugallatai, üzenetei között. A falu keleti szélén lévő Ziribár dűlő neve az ékiratos szótárból megfejthetően újjászületést jelent, a falu neve, Szántó pedig megtermékenyítőt. De példaként említhetjük a Pilis lábánál talált, sziklába vésett 6000 éves termékenységi Istennőt is, vagy templomunk alapkövébe véset címerünk ősi szimbólumait: a két hatágú csillag a teremtő Istent, a búza, a mag pedig az élet csíráját jelenti. A pilisszántói Keresztes Kő rejtélyes kőfaragványának titka még nincs megfejtve.

További hasonlóság, hogy a sumír Bau Istenanya jelentéstartalma összecseng a mi Boldogasszony tiszteletünkkel. Bau Istenanyának hét lánya volt, mint ahogy a mi Boldogasszonyunknak hét ünnepnapja van az évben. Boldogasszonyunk alakja a templomunk nagyharangjába öntve és a kupola hét képének közepébe festve, a Hétfájdalmas Szűzanya mellékoltár, a szentély gyönyörű Boldogasszony festménye, mind-mind az anyaságot, az élet teremtését, védelmét és tiszteletét hirdeti Szántón. Ezt a hitet koronázza meg a Pilis hegyére álmodott hét szobor a Boldogasszony kápolnával. Nem lehet véletlen ez az egyszólamúság.

Mint ahogy az sem, hogy Nimród szobrának avatási időpontjában az égbolt épp az Őt megszemélyesítő, az egész égboltot uraló Orion csillagképről, az égi „nagy vadászról” szól. Nimród íjából a megtermékenyítés nyílvesszeje repül ki, és íját feszítő keze fölött, az égbolt legmagasabb pontján, ma délben „megáll a Nap”.

Ez az égi együttállás csak a nyári napfordulón, a fény diadala idején tapasztalható. Ettől kezdve rövidülnek a nappalok egészen december 21-ig, a téli napfordulóig, amikor a Ziribár nyergében újjászületik a teremtő Nap fénye. Így kaptunk égi jóváhagyást az Csillagösvény első szobrának avatásán.

A szobron látható párduckacagány az avatott király szimbóluma, Nimród uralkodói nagyságát szimbolizálja. A szőlő indái - mint életfa ágai - közt megjelenő két arc Nimród két fiát, Hunort és Magyart (Magor) ábrázolja, akiket a Csodaszarvas vezetett Pannóniába.

A szoborállítás indítéka az elfelejtett Nimród-hagyomány felélesztése, tisztelgés minden magyarok ősapja előtt, és a nemzeti öntudat vallási áhítatának őrzése!

Idén még két szobrot kívánunk felállítani Atilla és Árpád emlékezetére. December 21-ig feltétlenül szeretnénk eljutni Árpád szobrának avatásáig, hogy méltóképp zárhassuk a 2007-es jubileumi Árpád évet.

A Csillagösvény első szakaszának három szobra, Nimród, Atilla és Árpád egy „vérvonalban” áll majd az ösvény jobb oldalán. Jövőre, a útkanyarulat után még négy stációt: Szent István, Szent László, Boldog Özséb, és Hunyadi Mátyás szobrát kívánjuk felállítani. Ezek a terepviszonyok következtében az ösvény bal oldalára kerülnek.

Célunk, hogy aki majd a hét szobor elkészülte után végigmegy az ösvényen, és elgondolkodik üzenetén, megérezze és tudatosuljon benne a Boldogasszony misztériuma. Így zárul egységbe történelmünk dicsősége. Ez a jövőnkbe vezető erkölcsi út alapja!

Nimród szobrának avatása a csillagász szemével

Az idők mélyéből az alkotók képzeletén át a földi világban újabb testet öltő Nimród szobra tűnik a szemünk elé az ösvényen – nem véletlen, hogy éppen a vízözön utáni első magyar király szobra került első ízben felavatásra.

Az eseményre a szobor elkészültéhez legközelebb eső időpont, 2007. június 21-e, a nyári napforduló adódott. Ez az a nap, amelynek delén az ókorban Nimród néven ismert csillagkép (ma Orion) legfelső pontján, az íjat feszítő kéz felett, éves pályájának legmagasabb pontján halad át s delel az égen a Nap. S mert a nyári napforduló idején a leghosszabb a nappal, ekkor érik a függőlegeshez legközelebb eső módon a napsugarak a Föld északi félgömbjét.

Az alkotók úgy ítélték, hogy ez egy jel, méghozzá égi jel, ami azt jelzi, hogy csodamód az égi és földi események a Csillagösvény első állomásának avatásán egybeesnek, hiszen déli 12 órakor az égi Nimród éppen a Napot tartja a kezében. Így nemcsak a földi Csillagösvény Nimród szobránál zajló események, hanem aznap az égi jelenségek is Nimródról szóltak, és ebben az égiek csodaszerű szervezőmunkájának kezenyomát is felfedezni véljük.

Nem feladatom a szobor jelképrendszerét méltatni, ám nem lehet nem észrevenni azokat a jelzéseket, amelyek a magyar őstörténetre utalnak. Innen sarjad ki az az inda, amely végigtekerődzik a történelmi szoborcsoporton, itt adva életet Hunornak és Magornak. És ez még nem minden.

Ha figyelmünket kiterjesztjük az egész avatási eseménysorozatra, Nimród őskirály vissza-visszatérő személyes felügyeletét is észrevehetjük a későbbiek során.