Boldog Özséb szobrának avatása - 2008. december 21-én, 7 óra 30 perckor

Hétszázötvennyolc évvel ezelőtt 1250-ben, állt itt egy ember. Durva háziszőttes, kámzsás, akkor még barna ruhában hat társával együtt, a meghatottságtól lenyűgözve várták a Teremtő Isten üzenetét, amelyet a Ziribár hegyszoros fölött újjászülető Nap fényén keresztül küldött nekik. Egész éjjel virrasztottak egy barlang mélyén és folyamatosan imádkoztak a tűz melegénél. Nem volt semmi csak a magány, a hosszú, sötét téli éjszaka és az éhes farkasok vonyítása a csikorgó hidegben. Imádkozni nem a jólét tanítja meg az embert, hanem a keserűség, szenvedés és a küzdelem. Az erdő csendje, az elmélkedő magány vezette őket Isten közelségébe. Itt a Pilis csendjében tisztábban hallatszott a Teremtő hangja, a természet ölében szebben látszott az arca.

Ez az ember, az esztergomi kanonok Özséb, aki lemondva magas hivataláról a Pilisben élő remeték közé vonult. Hamar megkedvelte őket és társukká szegődött. Három esztendő után közösséggé tömörültek, és Özséb hetedmagával megalapított a Pálos rendet Szántó közelében, ahol megépítették Szent Kereszt nevű kolostorukat is. Szellemi atyjuknak thébai Remete Szent Pált választották, aki a legenda szerint Krisztus után 341-ben, 113 éves korában halt meg. Kereszténysége miatt üldözői elől menekült az egyiptomi sivatag barlangjába, ahol 60 éven át egy holló táplálta, majd halálakor két oroszlán ásta meg sírját, és társa Remete Szent Antal temette el.

Vajon miért volt olyan fontos a magyarok számára ez az ember? Hogyan szereztek tudomást innen a Pilisből a kietlen egyiptomi sivatag egy eldugott barlangjába félrevonult, magányos remetéről, aki ráadásul ezer évvel előttük élt? Hogy került barlangjának falára a mi Szent Koronánk Atya Istenének, a Pantokrátornak festménye, holott a Szent Korona hétszáz évvel később, Szent Istvánnal került a köztudatba? Romlatlan holtteste végigjárta a fél világot - az utolsó időkben a Prágába vitt feje nélkül -, míg végül Nagy Lajos királyunk, Velencével vívott csatájának eredményeként Magyarországra hozatta, és országos ünnepség keretein belül a Budaszentlőrinci pálos rendházba helyeztette. A török elől menekítve, Trencsén várában pusztította el a tűzvész.

Milyen rejtélyes szálak kötnek össze innen Szántóról földrészeket, és évezredeket?

Gyéressy Ágoston írja a Pálosokról: „A magyar papság erkölcsi szintjének mélységéről szomorú képet mutatnak az akkori zsinatok. A tatár veszedelem minden szörnyűségének kellett rászakadnia, hogy a magyar lélek gyötrelmeinek izzó mélységéből fellobbanjon egyszerre fehéren és sugárzón, és Istentől áldottan az első magyar rendi szerzetesség.”

Pálosaink 700 évvel ezelőtt kapták meg a pápa jóváhagyását a rendalapításra. Dolgoztak, termeltek és főleg sokat imádkoztak csendes békeidőben. Válságos időszakban viszont elővették a kardot, és a sor elején álltak harcba a haza védelmében. Ezért volt első dolga minden hazánkra törő ellenségnek a Pálosok elpusztítása. Amilyen állapotban voltak a pálosok, olyan állapotban volt az ország is.

A történelem ismétlődik! Lassan ismét saját hazánk albérlőivé válunk.

A nemzet felemelkedése érdekében támasszuk fel Boldog Özséb emlékét itt a Pilisben, a jézusi szellemben ápolt hazaszeretetet szobrának felállításával!

December 21-e van, az újjászületés hajnala. A Csillagösvény Gondviselője a többi szobor avatásához hasonlóan, Boldog Özséb szoboravatását sem hagyta égi áldás nélkül. Ezen a napon az égbolt kilenc bolygójából hét együttállásban van: az Uránusz, a Neptunusz, a Vénusz, a Jupiter, a Merkúr, a Plútó és a Mars egyvonalban felsorakozott a Nap mellett Boldog Özséb tiszteletére, aki hetedikként állt be a Csillagösvény szobrainak sorába. Ma reggel a Ziribár hegyszoros fölött kel a Nap, és öltözteti ragyogásba a Boldogasszonyt. A követendő példa tehát itt áll a Csillagösvényen, ezt a Fényt kövessük!

Boldog Özséb szobrának avatása a csillagász szemével

Az utolsóként felállított szobrot Boldog Özsébnek szentelte az alkotói közösség. Leleplezésére 2008. december 21-én, az ősi Karácsony, az Élő Világegyetem ünnepén, a téli napforduló napján került sor. Amint arra már csak rácsodálkozni lehet, különleges égi esemény kísérte a Csillagösvény e szobrának avatását is. Délután fél ötkor, az avatás időpontjában, méltóságteljesen emelkedett az égre a kelő Orion/Nimród csillagkép, átellenben ugyanebben az ütemben ereszkedett le a Kígyótartó, és a Nyilasban még mindig ott tartózkodott a Jupiter, a ,,magyarok csillaga”. A hét bolygó: a Mars, a Plútó, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz, a Neptunusz és az Uránusz a lenyugvó Nap mögött egyvonalban sorakozott fel a Kígyótartó csillagképtől kiindulva kelet felé a Vízöntőig. A földi Csillagösvény hetedik állomásának avatásakor az égen a hét bolygó összegyűlt, s a Nappal egyvonalban ritka alakzatot alkotott. Ha akartuk volna, se tudjuk ezt az együttállást kialakítani. A magyar hagyományban kiemelkedő szerepet játszó hetes számot, a hetesség mennyiségi és minőségi megjelenését a Kozmikus Rend biztosította az égen. És a földön is: mert Özséb szobra volt a hetedik felavatott szobor, Özséb hetedmagával jött ki a pilisi Hármas-barlangból háromévi remeteélet után, hogy megalapítsa a Pálos szerzetesrendet.

A Csillagösvényt létrehozó alkotók ennyi égi segítség mellett ihletetten, égi őseink lélekáramában megerősödve élhették át a Csillagösvény elkészülésének másfél évét, amely alatt áldott Napunk hétszer fordult át végtelen útján. És itt jött el annak az ideje, hogy egy égi szellő lobogtatta szál is a helyére kerüljön. Már Szent Lászlónál feltűnt, majd Szent Istvánnál megerősödött, hogy majd Boldog Özsébnél még határozottabban és félreérthetetlenül feltűnjön: e három, egymást követően elhelyezkedő szobor különleges mennyei védettséget élvez. Égi Anyánk, Boldogasszony, az Élő Világegyetem megszemélyesítője, Özséb szobrának avatásakor is megjelent, a többi bolygóval felsorakozó ragyogó Vénuszként; s tette mindezt éppen az ősi Karácsony, Természet Istenanya ünnepén, a belőle kiáradó üdvösség legbensőségesebbé és egyben legmagasztosabbá emelkedésének ünnepén.

Nem akármilyen feladatot vállaltak s vittek önként véghez azok, akik az ősök nyomdokain járva elkészítették a Csillagösvényt, hogy itt a földön érintsen meg bennünket őseink égi akaratának áradása, hogy megerősítsen s felvértezzen minket, kigyújtva bennünk életünk ősidők óta világító fényét, olyan érzéseket ébresztve, amelyekkel képesek leszünk a mai világban is érvényre juttatni az örök magyar sorsközösséget.