A pilisszántói Csillagösvény

A Pilisi Lélekharanghoz, a Boldogasszony Kápolnához, és Pilis Keresztjéhez az egykor mészégetéshez szükséges mészkövet bányászó szántói férfiak által kitaposott köves gyalogút, a Csillagösvény vezet. Hogy az idelátogató ne csak fizikailag jusson el Boldogasszonyhoz, hanem érzelmileg is, ismernie kell a hozzávezető ősi történelmi utunkat, és azt, hogy mit jelentett nekünk Boldogasszonyunk több ezer éves múltunkban. Az ösvény mentén - mintegy kálvária mintájára - stációkat állítunk azzal a különbséggel, hogy itt nem a fájdalmas szenvedés önti el az idelátogató szívét, hanem történelmünk dicsőséges állomásai buzdítanak hazafias öntudatra minket - Nimród megfosztott múltú unokáit -, akik származásunk gyökereit keressük.

Smídt Róbert fafaragó felvidékről, Szőgyénből bebizonyította, hogy nemcsak kezével, hanem szívével is tud faragni. Nem anyagi haszonért, hanem az ügy szeretetéért. Elmondása szerint évekkel ezelőtt felmerült benne a gondolat, hogy jó volna őseinknek - az igazán nagyoknak, akik hazájukat tisztelték és szerették - emléket állítani, „...valahová, valamit...“. Sem a helyszínt, sem a lehetőséget nem kereste, csak a vágy ösztönözte a megvalósításra. Nem is gondolhatott arra, hogy mi itt a Pilisben hasonló álmokat dédelgetünk. Felemelő pillanat volt, amikor ezek a gondolat-lángocskák egyesültek.

Mint ahogy a zarándokhellyel kapcsolatos eddigi munkáink során, úgy most is alapfeltétel volt, hogy a szobrok csak adományból, illetve felajánlásból készülhetnek el. Az alkotó negyedévente csak egy szobrot tudott felvállalni, így az év minden napfordulójára és napéjegyenlőségére jutott egy szoboravatás. Az első három szobor, Nimród, Atilla, Árpád, kronológiai sorrendben épült 2007-ben. Mivel a 2008-as esztendő Mátyás és a Pálosok éve volt, kezdtük az évet Hunyadi Mátyással, és zártuk a házigazda Boldog Özsébbel. A két közbülső napfordulón pedig Szent László, majd Szent István szobra került felavatásra.

Azzal, hogy a Csillagösvény elkészült, teljesítettük a feladatot, amelyet a Teremtő Isten bízott ránk. Ami itt létesült, az mind az Ő terve volt, nem a miénk, mert kezdettől fogva mindvégig éreztük a jelenlétét. Hitünket a Gondviselés megtapasztalása erősítette meg. A Kozmikus Rend befolyása nemcsak a hosszú munkafolyamat során, hanem a szobrok avatási időpontjai kapcsán is tetten érhető volt. A tapasztalt egybeesések még nekünk is meglepetést okoztak.

Ahogy Grandpierre Attila csillagász gyönyörűen megfogalmazta: "a Mindenség mélyéből áradó sorsszerűség az idők méhének gyümölcse." Ez az örök és egyetemes, értelemmel telített sorsszerűség a Csillagösvény szoboravatásainak folyamatában is társunkká szegődött.

A munka menete adta, hogy az avatások között pár hónapos szünetet kellett tartani, amíg a következő szobor elkészült. Ez alapján úgy döntöttünk, hogy negyedévente állítjuk fel az újabb szobrokat a napfordulók és napéjegyenlőségek idején. De a csodák csak ezután következtek!

1.) Nimród - a magyarok ősatyjának, a világ első királyának - szobrát 2007. június 21-én, a nyári napfordulón, déli 12 órakor avattuk, éppen akkor, amikor az égbolton a Nimród (Orion) csillagkép legfelső pontján, az égi vadász íjat feszítő keze felett, Fényességes Napunk éves pályájának legmagasabb pontján állt.

Nimródnál sarjad ki az az inda, amely végigtekerődzik a történelmi szoborcsoporton, itt adva életet Hunornak és Magornak (Magyarnak). Nimród őskirály csillagképe az egész avatási eseménysorozatot felügyelte vissza-visszatérő személyes jelenlétével.

2.) Atilla - a nagy Nimród leszármazottjának, Isten ostorának, a magyarok királyának - szobra az őszi napéjegyenlőséget követően, 2007. szeptember 26-án, 18 órakor került leleplezésre. Ebben az órában a csillagképek állása Atilla halálát hirdette az égbolton, mi mégis épp ekkor élesztettük fel Őt a Csillagösvényen egy fából faragott szobor alakjában.

Atilla uralkodásában nyer igazolást ősi kárpát-medencei jelenlétünk és a szkíta-hun-magyar folytonosság. Keresztényi lelkületét akkor is bizonyítja, amikor kegyelmet gyakorol a legyőzött Róma felett, erkölcsi példát mutatva ezzel a világnak.

3.) A 2007-es esztendő kiemelkedő évfordulója volt az 1100 évvel ezelőtti győztes pozsonyi csatának, melyben Árpád, a hét vezér fejedelme biztosította nemzeti megmaradásunkat. Az „Árpád év“ méltó befejezéseként - a pozsonyi csata, valamint a fejedelem és három fia halálának emlékére - a Csillagösvény Árpád szobrát a téli napfordulót követően, 2007. december 23-án, az ég csillagaival megszentelt órában, 16 órakor avattuk fel.

A ránk mosolygó kozmikus áldások folytán Nimród keze fölött ekkor is a Mars bolygó tanyázott, hasonlóképpen, mint a győzelmes pozsonyi csata idején, 907. júliusának első napjaiban.

4.) Szent István szobra - a történelmi kronológiában visszafelé haladva, Szent László szobrát követően - az őszi napéjegyenlőség idején, 2008. szeptember 21-én, 17 órakor került felavatásra.

Szent István ezer éves útjára bocsátotta a Kárpát-medence népeinek biztonságát védő, egyenrangú közösségét garantáló Szent Koronát, melynek misztikus erejére építve alapította meg a keresztény államot, és bízta Boldogasszonyunk oltalmára.

A szoboravatás időpontjában az alászálló Szűz csillagképben tartózkodott Boldogasszony csillaga, a Vénusz, ahol együtt állt a férfi erőt szimbolizáló Marssal, valamint a Nappal és a Merkúrral is.

5.) Szent László szobrának avatására - a történelmi kronológiát megbontva Hunyadi Mátyás szobra után - a nyári napforduló megszentelt napján, 2008. június 21-én, 16 órakor került sor. Szent László király, a nemes lelkű vitéz lovag, a tiszta erkölcs tekintélyének hatalmával növelte az ország elismertségét, és erősítette meg népét hazájában. Lovagias viselkedésével olyan népszerűséget szerzett, hogy már életében legendák születtek róla. A néphit szerint Szent László fejére maga a Szűzanya tette a Szent Koronát, ezért nevezik „Szűz Mária választott vitézének“, „Boldogasszony lovagjának“.

Szent László szoboravatását szintén égi áldás kísérte, mert ritka égi eseményként szó szerint Napba öltözött a Boldogasszony: a Nimród (Orion) csillagkép íjat feszítő kezében álló Nap mellé odasimult Boldogasszony csillaga, a Vénusz is.

6.) Boldog Özséb - a Csillagösvény hetedik, egyben utolsóként felállított - szobra a téli napforduló napján, 2008. december 21-én, 16 óra 30 perckor került leleplezésre.

Boldog Özséb, a pilisi hegység barlangjaiban élő, szent életű férfiakból alapította meg a Pálos rendet, az egyetlen, ma is működő magyar szerzetes rendet, a Hazaszeretet és Hit megtestesítőjét.

A földi Csillagösvény hetedik állomásának avatásakor hét bolygó sorakozott fel a Nappal egyvonalban, ritka alakzatot alkotva Boldog Özséb tiszteletére.

7.) Az köves gyalogút tetején, hetedik szoborként, szakrális királyunk Hunyadi Mátyás képviseli az imádságos történelmi rózsafüzér utolsó gyöngyszemét. Az avatás időpontját tekintve itt is el kellett térnünk a történelmi kronológiától, és Árpád szobra után, a tavaszi napéjegyenlőség napján, 2008. március 21-én, Nagypénteken, 17 órakor Mátyás király szobrának avatására került sor, a „Mátyás év“ tiszteletére.

Mátyás trónra lépésekor, 1458-ban a Magyar Szent Korona tolvajok kezén volt, így - csak annak visszavásárlása után - 1464. március 29-én, Nagypénteken koronázták királlyá, ezzel tudatos sorsközösséget vállalt a Megváltóval, és a keresztutat választotta a nemzet jövőjének is. Harminckét év uralkodás után, 1490. április 6-án, Húsvétkor halt meg.

A szoboravatás megszentelt időpontjában a Nimród csillagkép haladt át az égi egyenlítő közepén, kezében az erő kiteljesítőjével, a Mars bolygóval, amely Atilla szobrának avatása óta a „Nagy Vadász“ kinyújtott karja fölött tanyázott. Érdekes megjegyezni, hogy Mátyást az akkori Európa Atilla másának, újabb testi megjelenésének tartotta.

A Csillagösvény őseink üzenetét közvetítő hét állomása után, kellően átszellemülve, lélekben megerősödve érhetünk el a célhoz, Boldogasszonyunk anyai kegyelméhez. Nála válik minden áldozathozatal áldássá, az Ő vendégeiként álmodjuk a szebb jövőt, a több évezredes történelmünk küzdelmeinek gyümölcsét, mely a nemzet feltámadását kifejező - a már feszület nélküli feltámadás keresztjében - Pilis Keresztjében válik teljessé.